| RENDEZVÉNYNAPTÁR |
 |
| << |
Jul 2010 |
>> |
| He |
Ke |
Sze |
Csu |
Pe |
Szo |
Vas |
| | | | 1 | 2 | 3 | 4 | | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
|
| |
|
|
Közbiztonság
2003-2010. ÉVRE SZÓLÓ
BŰNMEGELŐZÉSI (KÖZBIZTONSÁGI)
K O N C E P C I Ó J A
Nyíradony Város Önkormányzata a városban élők biztonságérzetének fokozása, a lakók anyagi javainak megvédése, a közterületek közbizton-ságának biztosítása érdekében az alábbi koncepciót alkotja.
Fejezet
A város szociometriai leírása, a település szerkezetéből eredő sajátosságok ismertetése
Nyíradony város Hajdú-Bihar megye Északi részén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szomszédságában helyezkedik el. A város közigazgatási területe: 9.570 hektár. A közigazgatási terület jellemzője, hogy a 8.070 fős népesség 25 %-a tanyai területeken él. A városhoz tartozó 22 tanyai területből a 970 fős egyéb belterületi minősítésű külterületi lakott helytől kezdve a 2-3 lakást tartalmazó bokor tanyákig, az utcasoros 20-30 családnak otthon adó tanyabokrokig minden megtalálható. A település térszerkezetére jellemző, hogy a legközelebbi tanya a város belterületétől 3 km-es távolságra helyezkedik el, míg a legtávolabbi 22 km-es távolságra van a település belterületétől. A város területén lévő úthálózat hossza meghaladja a 100 km-t.
A tanyai területeken jellemzően a valamikor földműveléssel foglalkozó idős házaspárok, egyedül élő emberek élnek, akik számtalan esetben a lakhatás minimális feltételeivel sem rendelkeznek. Előfordulnak olyan esetek, hogy a lakások egy részéből az elektromos ellátás, a telefon összeköttetés, a vezetékes ivóvíz ellátás is hiányzik, s jelentős azoknak a tanyáknak a száma, ahol a legközelebbi szomszéd 3-5 km-es távolságban él.
A településen meghatározó a cigány kisebbség. Arányuk a lakónépességben 12-15 %-ra tehető. A város belterületének déli szélén lévő Bokrétás út lakói jellemzően ebből az etnikumból származnak. Az itt élő cigány lakosság száma 750-800 fő. Az e területén élő családok a társadalmi beilleszkedés folyamatában csak a kezdeti lépéseket tették meg. A családokban meghatározó a munkanélküliség, s körükben jellemző a segélyekből, támo-gatásokból való megélhetés, mint életforma kialakulása. A környezetükben élő magyar családok a „harlemi” állapotok miatt, ha tehetik elköltöznek, még akkor is, ha a lakásukat csak nyomott áron tudják eladni.
Az előző kontra szelekció miatt a környező utcákban csak azok a családok maradnak, akik idős emberek, s reményük sincs arra, hogy új lakást építsenek vagy vásároljanak maguknak. Emiatt a kiszolgáltatottságuk hatványozottan jelentkezik.
A Debrecen városból kitelepülők egy része főként a kényszerből kiköltöző, a bűnüldöző szervek elől menekülő , vagy deklasszálódott , deviáns magatartású családokból áll, mely jelentős közbiztonsági kockázati tényezőt jelent az itt élők számára. Az utóbbi 4-5 évben elszaporodtak a lopások, a lakásokba történő behatolások, a víkend-házak, vagy mezőgazdasági rendeltetésű épületek feltörése és illegális igénybevétele. Ez jellemzően a város déli részén fekvő Nyestekert, illetve Tamásipuszta, Viczmándi tanya település részeken fordul elő.
Az előbb jelzett területeken a szociális kedvezmény igénybevételével épülő lakásokba is elsődlegesen az ebből a körből kikerülő családok költöznek be.
A város lakónépessége évente 100-120 fővel gyarapodik. A pozitív irányú migrációs mérleg ugyanakkor az előbb leírt tendenciák miatt számos új prob-lémát is felszínre hoz. Ilyen tényezők: a cigány lakosság arányának hatványozott növekedése, a deviáns magatartás elterjedése, a magyar és cigány családok közötti feszültségek fokozódása, a latens fajgyűlölet megje-lenése, az idős emberek kiszolgáltatottságának növekedése, az önkormányzat szociális ellátó rendszerére nehezedő nyomás fokozódása.
A településen jelentős a munkanélküliség. Ez az országos átlag 2 – 2,5- szeresét meghaladja. A városban letelepedő vállalkozások – bár enyhítenek a munkanélküliség kezelésében – a problémát rövid távon nem tudják megoldani. Jellemző példa erre, hogy a településen a legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat. A szakképzettséggel rendelkezők, a közép- és felsőfokú végzettségűek, illetve e körben is a nők nem tudnak munkát találni maguknak.
A település Debrecentől 28 km-es távolságra fekszik. Megfelelően kiépített a tömegközlekedés. Ennek ellenére – a növekvő bejárási költségek miatt – a debreceni munkahelyek a vidéki napi ingázó munkavállalókat nem szívesen alkalmazzák. Ez meghatározza az önkormányzat munkanélküliség kezelésével kapcsolatos feladatait és lehetőségeit is.
A település központi belterületén a családok jellemzően az esti órákban tartózkodnak rendszeresen otthon. A lakások jelentős része a 6-17 órai időszakban őrizetlenül marad.
A szétszórt tanyai területeken az idős emberek csak alkalmanként hagyják el otthonukat. Ezek elsődlegesen a bevásárlásokhoz, orvosi kezelésekhez, rokonok meglátogatásához, hatósági ügyek intézéséhez kötődik. Mindennek ellenére ezek az esetek rendkívüli kockázati tényezőt jelentenek, hiszen a felügyelet nélkül maradt lakások - a szomszédok hiányában – könnyű prédáivá válnak a bűnözőknek, illetve magukban hordják a lehetőségét a betöréseknek.
Fejezet
A település lakói szubjektív biztonságérzetének felmérése
* A város lakóinak biztonságérzetét erősítő és fenntartó meglévő tényezők:
o Jól működő, a Hajdúhadházi Rendőrkapitánysághoz tartozó Rendőrőrssel rendelkezik a település. A rendőri állomány létszáma: 28 fő. Az utóbbi években végzett kiemelkedő rendőri munka hatására a város közbiztonsági helyzetében számottevő, pozitív irányú változás következett be. Ennek hatására jelentősen csökkent az elkövetett bűncselekmények száma, s ezen belül kedvező változás állt be a vagyon elleni bűncselekmények számának alakulásában.
o A városban 42 fő részvételével POLGÁRŐRSÉG működik. A szervezet a rendőrséggel történő együttműködésével meghatározó tényezőjévé vált a város közbiztonságának. A lakossággal kialakult kapcsolatai révén számtalan esetben a meg-előzésben, a bűncselekmények felderítésében, s alkalmanként a járőrözési tevékenységük révén a tetten érésben, a bűnözők elfogásában is szerpete tudtak vállalni.
o A város lakosságának a kohéziója, az egymás sorsáért érzett felelőssége jónak értékelhető. A rokonok, a szomszédok a bajba jutott lakótársaiknak a segítségére sietnek, s jelenlétükkel vigyázzák egymás anyagi javait.
o A rendőri állomány és a polgárőr szervezet megfelelő kapcsola-tokat épített ki a település lakosságával. Ez elősegíti a közbiz-tonság alakításában résztvevők megfelelő információval való ellátását, az ismeretlen vagy idegen személyekre történő felfigye-lést, s az azonosításukat, igazoltatásukat, s azáltal a bűncselek-mények elkövetésének megelőzését.
o Az önkormányzat és intézményei megfelelő vagyonvédelmi rendszert építtetek ki. Ezáltal megszűntek az intézményi betöré-sek, illetve a jogtalan behatolás esetén a lebukás veszélye jelentőssé vált. Ezek a jelző-figyelő rendszerek egyre elterjedtebbé válnak a lakosság körében is. Főként a tehetősebb vállalkozók, az új építésű lakások rendelkeznek behatolást jelző rendszerekkel.
o Az önkormányzat az ezzel foglalkozó vagyonvédelmi cégek lete-lepítésével kistérségi központot kíván kialakítani, melyre lakossági és környező településeken lévő önkormányzati intéz-mények fűzhetők fel.
o Az önkormányzat elképzelései között szerepel olyan jelző rend- szer kialakítása, mely a szétszórt tanyán élő idős emberek megtá-madása, rosszul léte esetén lehetővé tenné a rendőrségre történő jelzést, e jelzés fogadását, s a gyors és hatékony intézkedés megtételét. (ezt az önkormányzat önerőből és támogatás elnyeré-sével szeretné megvalósítani.)
* A közbiztonság helyzetének további javítása érdekében az alábbi intézkedések megtétele szükséges:
o A városban elsődlegesen a közterületeken a rendőri jelenlét fokozása hozhat kedvezőbb eredményeket. Ezt azonban alapvetően befolyásolja az a jelentős közigazgatási terület melynek a biztosításában a rendőrőrsnek szerepet kell vállalnia. A létszám behatároltsága miatt ebben rövid időn belül pozitív változás nem várható.
o A településünkön az 1991-ben megalakult Polgárőr Egyesület 42 fő részvételével látja el feladatait. Az Önkormányzat által vásárolt 1500 ccm-es LADA személygépkocsi több mint 15 éves. A gép-kocsi műszaki állapota, fogyasztása számtalan esetben lehetet-lenné tette a járőrözési feladatok ellátását. Meghatározza a jelen-létet az is, hogy a szétszórt tanyai területek csak földutakon kö-zelíthető meg, s a kora őszi időszaktól kezdődően a késő tavaszi időszakig ezek a területek ezzel a gépkocsival nem közelíthetők meg. Ez annál inkább problémát jelent, mivel ezek a területek a legfertőzöttebbek, s az idős, támadásoknak kiszolgáltatott em-berek ezeken a területeken élnek. A napi, rendszeres jelenlét feltétlenül szükséges lenne.
o Kockázati tényezőként lehet kiemelni azt is, hogy az önkor-mányzati ingatlanok egy része jelző-figyelő rendszerrel még nem rendelkezik, s ezek kiépítetlensége ugyancsak lehetővé teszi a betöréseket.
o Az előbb jelzett település-szerkezeti rendszerben az előbb jelzett Tamásipuszta, Nyestekert, Viczmándi tanya, Szatmári út, Bagosi út szétszórt tanyai területek mellett egyre jelentősebb jelenlét szükséges a Bokrétás úton.
* Az önkormányzat önerőből az alábbi intézkedéseket tette a köz-biztonság helyzetének javítására:
o A Rendőrőrs technikai felszereltségének javítása érdekében: önerőből mintegy 20 millió Ft-os összegben az épület rekonstrukciójában vállalt szerepet a 2002. évben,
o A polgárőrség működtetéséhez a gépkocsi biztosítását, karban-tartását, üzemanyaggal történő ellátását is magára vállalta. Ugyancsak a működtetés zavartalanságának biztosítása érdekében a Polgárőrség részére Irodát tart fenn. A polgárőrség éves működtetésének teljes költségét 2,5 millió Ft-os összegben biztosítja.
o A 2001-2002. évben az önkormányzati intézmények vagyonvédel-mének biztosítására 1,2 millió Ft-os összegben vagyonvédelmi rendszert épített ki: a Polgármesteri Hivatalban, az Okmányiro-dában, a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskolában, a Belvárosi Üzletház Kft-nél, a Nyíradony Kht-nál, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban.
o Folyamatos a kapcsolat az önkormányzat és a közbiztonságban résztvevő szervek között.
Fejezet
A település bűnügyi fertőzöttségének adatai az elmúlt 5 év
Rendőrségi és szabálysértési adatai alapján
+ A bűncselekmények számának alakulása az elmúlt 5 évben: A városban az elmúlt 5 évben a bűncselekmények számának alakulásában kedvező tendenciák következtek be. Ez elsődlegesen a a rendőrség és polgárőrség példa értékű együttműködésének, tevékenységük összehangolásának és koordinálásának köszönhető. A rendőrség szakszerű tevékenységének, a rendőri és polgárőri jelenlétnek köszönhetően az 1996-2001. években az ismertté vált bűncselekményekben tendenciájában csökkenés következett be.
(A bűncselekmények számának számszerű alakulását a koncepció 1. számú melléklete tartalmazza.)
+ Kiemelendő, hogy a vizsgált időszakban élet elleni bűn-cselekmény településünkön nem volt. Ugyancsak nem volt a vizsgált időszakban rablás és más erőszakos bűn-cselekmény sem. A bűncselekmények 65-70 %-át a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. Jelentős a garázdasággal elkövetett bűncselekmények száma is. A vagyonelleni bűncselekmények és szabálysértések vonatozásában – mely elsődleges a bűncselekmények számában – megállapítható, hogy számtalan esetben a sértettek felelőtlen magatartása, mulasztása is előidézője a cselekmény elkövetésének. Az éves szinten 120-135 db bűneset alapvetően nem befolyásolja az itt élő lakosság biztonság érzetét.
+ A gyermekkorú elkövetők száma – hasonlóan az országos tendenciákhoz – az utóbbi időben növekedést mutat. Ebben az alábbi okok játszanak szerepet:
o a cigány gyermekek aránya a 0-16 éves korúak között növekszik, s ezáltal a antiszociális magatartás, a deviancia körükben elfogadottá válik.
o Az iskolából kikerülő gyermekek egyre nehezebben jutnak megfelelő napi elfoglaltsághoz, s szabadidejüket alkalmi csoportokban, bandákban töltik el,
o A cigány családok körében kialakult az a magatartás, hogy a jogsértéseket elkövető családfők kiskorú gyermekeiket magukkal viszik, s a lebukás esetén ezek a felelősségre nem vonható gyermekek viszik el a „balhét”.
o Az egyre nagyobb értékekkel az iskolában, közterületen megjelenő tehetősebb gyermekek (mobil telefonokkal, értékes órákkal, ékszerekkel, stb.) felkeltik a bűncselekményekre készülő fiatalok és felnőttek figyelmét.
Fejezet
Levonható következtetések
o Településünkön 1991-ben alakult Polgárőr szervezet működik. A polgárőrök száma tartósan 42 fő. A Polgárőr szervezet országos elismertségnek örvend. Tagjai közül 2 fő Belügyminiszteri dicséretben és elismerésben részesült. Többen Arany, Ezüst és Bronz Fokozatú minősítést kaptak. Az országos rendezvényeken a szervezet 80-100 fős küldöttséggel vesz részt. A szervezet tagjaira az együttműködés, együtt gondolkodás a jellemző. Példás a Rendőrséggel és az Önkormányzattal és intézményeivel, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal az együtt-működésük.
o A településen 2001. évben Ifjúsági Koordinációs Tanács alakult. Elsődleges a feladatuk az ifjúság közéletre nevelésében, a fiatalok körében fellelhető deviáns magatartások megszüntetésé-ben, kezelésében, ifjúsági programok szervezésében, a fiatalok életkörülményeit érintő problémák felszínre hozásában, az önkormányzat helyi politikájában történő megjelenítésében.
o A CSASE, a Városi Gyámhivatal, a pedagógusok, házi orvosok a szakmai tevékenységük ellátása során felszínre kerülő problémák kezelésében aktív szerepet vállalnak. A védelembe vett, vagy veszélyeztetett gyermekek esetében a gyermekvédelmi törvényben előírt jelző rendszer megfelelően működik, s ez elő-segíti a veszélyeztetett gyermekek problémáinak megoldását.
o A Rendőrőrs megelőzési tevékenységében a D.A.D.A. program ez évi megvalósítása hatásai az elkövetkező időben válhatnak érzékelhetővé, mind ettől függetlenül a prevenciós tevékenyégben jelentős szerepet tölt be.
o A városban működő civil szervezetek a bűnmegelőzési tevékenységben jelentős szerepet töltenek be. A Nagycsaládosok Egyesülete, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Szebb Jövőért Alapítvány, a Görögkatolikus Fiatalok Egyesülete, a LUNGO-DROM Helyi Szervezete a megelőzési tevékenységben, s a bűncselekményt elkövetett fia-talok utógondozásában megfelelő szerepet tudott vállalni.
o A Koncepció I-III fejezeteiben foglalt tények alapján jelentős intézkedések szükségesek, főként a tanyai területeken élő idős emberek áldozattá válásának megelőzésére.
Fejezet
A közbiztonsági (bűnmegelőzési koncepció)
Rövid és hosszú távú feladatai
+ A közbiztonsági koncepció rövid távú feladatai:
* A Rendőrség és Polgárőrség bevonásával biztosítani kell azt, hogy a város közigazgatási területéhez tartozó – főként közbiztonsági szempontból fertőzött – területeken e szervezetek jelenléte rendszeres legyen.
* Az a. pontban említett feladat ellátása érdekében a Rendőrkapitányságtól kérni kell a Rendőrőrs gépjármű-veinek korszerűsítését, a kilométer teljesítményhez kötött elszámolás megszüntetését,
* A fiatalok Polgárőrség működésébe történő bevonása érdekében szervezési feladatokat kell végrehajtani.
* A Polgárőrség technikai feltételeinek javítása érdekében 1 db. gépjármű beszerzésére kell intézkedéseket tenni.
* A Rendőrség által az általános iskolákba szervezett D.A.D.A. program sikeressége érdekében szorosabb együttműködést kell kialakítani az iskola igazgatósága és az őrs állománya között.
* A 471-es országos út forgalmának biztonságosabbá tétele és a balesetek számának csökkentése érdekében az eddigiektől jelentősebb rendőri jelenlét biztosítására kell intézkedéseket tenni.
* Meg kell vizsgálni szétszórt tanyai területeken élő idős, egyedül élő emberek számára olyan jelzőrendszer kiépí-tésének a lehetőségét, mely veszély esetén képes a rendőrséghez jelzéseket adni.
* Az a-g. pontokban foglalt feladatok teljesítésének határidejét: 2003.december 15-ben állapítja meg a Képvi-selő Testület. A feladatok végrehajtásának koordinálá-sáért felelős: Tasó László polgármester, Nagy Gyula a Polgárőrség Helyi Szervezetének Elnöke és Terdik György önkormányzati képviselő, a polgárőr szervezet elnök-helyettese.
+ A közbiztonsági koncepció végrehajtásának középtávú feladatai: (2001-2004. évekre)
* Az 1. g. pontban foglalt jelzőrendszer kialakítására – főként azokban az esetekben, amikor a telefonos kapcsolat-teremtés nem biztosítható - az önkormányzat és a lakók anyagi forrásai bevonásával fokozatos intézkedéseket kell tenni
* A gyermekbalesetek megelőzése, illetve a fiatalok által gépjárművekkel elkövetett balesetek számának csökkentése érdekében fokozni szükséges a rendőrség közterületeken történő jelenlétét,
* A 2.b. pontban foglalt veszélyforrás csökkentése érdekében meg kell vizsgálni a város 471-es főút melletti külterületén egy moto-cross pálya építésének a lehetőségeit.
* A lakossági fórumokon, rétegtalálkozókon fel kell tárni és ismertté kell tenni azokat a veszélyforrásokat, melyek az áldozattá válást elősegítik.
* Az általános iskolában és a gimnáziumi oktatásban rendszeressé kell tenni a bűnmegelőzési és közlekedési felvilágosító tevékenységet.
* Az Ifjúsági Koordinációs Tanács bevonásával a fiatalok körében a drog fogyasztás veszélyeiről rendszeres isme-retterjesztő előadásokat szükséges szervezni.
* A 2. a-f. pontban foglalt feladatok végrehajtását az önkormányzat koordinálja. A tevékenység ellátásának eredményéről 2003. december 31-ig tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.
* A g. pontban foglalt feladat végrehajtásáért Tasó László polgármester, Mercsné Keczán Ilona az Ifjúsági Koordi-nációs Tanács Elnöke a felelős.
+ A közbiztonsági koncepció hosszú távú feladatai:
* A rövid és hosszú távon tervezett feladatok végrehajtásával el kell érni, hogy a város lakóinak biztonság érzete fokozódjon.
* A város közbiztonsági térképén fertőzött területként szereplő külterületi lakott helyek és a belterület perem területeinek fokozott ellenőrzésével el kell érni, hogy a bűnelkövetés lehetőségei csökkenjenek.
* Szoros együttműködést célszerű kialakítani a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal a cigány lakosság körében terjedő deviancia visszaszorítása érdekében.
* Hatékony intézkedéseket kell tenni a fiatalkorú bűnözés elkövető számának csökkentésére. Ennek érdekében a fiatalok részére programokat kell szervezni, s a prevenciós tevékenység javításával csökkenteni kell úgy a bűnözővé válás, mint az áldozattá válás esélyeit.
* A 3.a-d. pontban foglaltak végrehajtását az önkormányzat polgármestere koordinálja. A feladattervben foglaltak végrehajtását a képviselő-testület 2007. december 31-ig értékeli, s dönt a további feladatok meghatározásáról.
Nyíradony, 2003. március 21.
Tasó László
|
|
|
Ligetaljai Hírmondó |
 |
|
|
|
Levelező |
|
|
|
|
Oldalajánló |
|
|
|
| KÉPGALÉRIA |
|
 |
|
|
