Harangi Imre nyomában – Nyíradonyi sporttörténet

Több generáció felnőtt 1936 óta, mikor Nyíradony szülötte, Harangi Imre a berlini olimpián ökölvívásban, középsúlyban aranyérmet szerzett Magyarországnak. Általa a sport, a testnevelés Nyíradony fontos részévé vált. 

Ekkortájt épült a focipálya a mai Vörösmarty utcán, a vasúti átjáró után. A falu sportélete kezdetben mégsem fejlődött úgy, ahogy ilyen esetben elvárható lett volna. Ennek egyik oka a II. világháború. Bár Nyíradonynak már volt labdarúgó csapata a háború előtt, de csak a háború utáni évtizedben alakult sakk, asztalitenisz, röplabda és atlétikai szakosztály. 1950-től Lukács János és Tálas János voltak a sportelnökök, akik a Harangi Imre által ültetett tölgyfát is gondozták a falu főterén.
Az 1950-60-as években Héjja Sámuel fogta össze a nyíradonyi sportot. Egyik kiválóságunk Repcsi Katalin volt, aki a megyei tekebajnokságon első helyet szerzett.
Lukács János sportelnöknek köszönhetően 1970 augusztus 20-án avatták fel a 342.000 forintból felújított sportpálya lelátóját és öltözőjét. Tóth Vince testnevelő tanárként 1974 őszén kezdett dolgozni Nyíradonyban, aki sportáganként szakosztályokat hozott létre, melyek tagjai jó baráti viszonyba kerültek egymással. Szakkör formájában edzette a kiválasztott gyerekeket, és hét szakosztályból később felnőtt szakosztály vált. Ezek a szakosztályok jórészt a debreceni szakosztályoktól kaptak felszerelést (például birkózószőnyeget, ökölvívó ringet, mezeket), mivel a debreceniek az adonyiakban is utánpótlást láttak.
Az itt közzé tett neveken túl a szakosztályoknak sok hasonlóan megbecsült és elismert tagja volt még, hisz mindenki szívvel-lélekkel sportolt. A fő cél nem csak a bajnoknevelés volt, hanem minél több gyerekkel megszerettetni a sportot, hogy minél egészségesebb ember lakja a települést. Egy testnevelőt a tanítványai tesznek elismertté az eredményeik által.

Asztalitenisz
Valamikor az egyik legnépszerűbb nyíradonyi sportnak számított, a kultúrház előterének asztala gyakran foglalt volt. Paulovics József tanító, az asztaliteniszezők vezetőjeként maga is jól játszott. Őt követte Perge Frigyes, s jelenleg id. dr. Pocsai Gyula fogja össze a csapatot, mely hetente több alkalommal jár a helyi sportcsarnokba játszani.

Atlétika
Az adonyi atléták szép eredményeket értek el, Dancs Éva magas- és távolugrásban járási bajnok volt. Illés Erzsébet 1979-ben a Nyíradonyi Szövetkezeti SE színeiben országos mezei futóversenyen Dunakesziben 3. helyezést, 1982-ben a DSI színeiben az országos atlétikai bajokságon 800 méteren arany jelvényes (1. osztályú) minősítést szerezett (2.15 mp) serdülő korcsoportban. Várkuli István hosszútávfutásban vált eredményessé. Öttusában Kaprinyák Edit, Pintye Mária, Rogoz Gabriella, Urszuly Edit. Vezetőjük Erdei Mária volt.

Birkózás
Az első megnyitón Hódos Imre olimpiai bajnok is részt vett, és szakmailag segítette az edzők munkáját. Az egyik edző Csokaji János nemzetközi birkózó bajnok volt. 1978-ban kezdett birkózni Czuczku János, aki 1980-ban a Magyar Válogatott keret tagja lett. Ezután két évig edzőként dolgozott Nyíradonyban. De különösen jó eredményt ért el Fehér Tibor, Vass György, id. Varga József, valamint gyermek-világbajnokságot nyert ifj. Varga József is.

Kézilabda
Az adonyi kézilabdások járási első helyig jutottak el. A női csapatban többek között Erdei Mária és Sárosi Julianna, a férficsapatban Szihalmy Tivadar, Bertalan Zoltán, Haramura Gábor, Szombati Tamás, Ander György, Kiss István, Csiszár Antal, Tóth Lajos Árpád, Nagy András (+), Bálint János, Felföldi József és Sztancs Tibor, aki edzői munkára is alkalmasnak mutatkozott.
Kézilabda és labdarúgó szakosztályban aztán az id. Tasi Sándorral való együttműködés hozott eredményeket.
OSN – Országos Sportnapok
A négyévente tartott nyári olimpiák közbeeső éveiben rendezték meg. A nyíradonyi focipályán az elsőt 1976-ban, kétórás műsorral, 800 gyerekkel. A balmazújvárosi úttörő fúvószenekar kísérete mellett az iskola összes tanulója tornagyakorlatot mutatott be. A rendezvényt többek között Laczkó József, a debreceni járási sportbizottság elnöke nyitotta meg, aki a műsort a legszebbnek tartotta.

Ökölvívás
1973 körül már volt ökölvívó csapatunk. A kultúrházban heti egy-két alkalommal tartottak edzést, és a csapat szerepelt az országos bajnokságban. Edzőjük Suba András (+), intézőjük a valamikori ökölvívó Lázár László volt. Az ökölvívók közé tartozott Kiss László és Lóránt István is. 1978-ban és azt követően a nyíradonyi ökölvívást – nagyváltósúlyban – Jónás Károly képviselte járási, megyei, országos versenyeken, éremszerző helyeken.
Jelenleg Perge György (Keoma) oktatja az ökölvívást a Harangi Imre Ökölvívó Sportegyesület szervezésében. Perge Bence 48 kg-os súlycsoportban, ifjúsági korcsoportban magyar bajnoki címet nyert 2007-ben. Most az ökölvívó és K1 edzéseket 15 fő látogatja intenzíven. Utóbbi ágban országos versenyeken is eredményesen szerepelnek.

Sakk
A sakkéletet az 1950-es években dr. Papp György helybéli orvos fogta össze. Ám az új szakosztály 1976 körül jött létre Paulovics József testnevelés és földrajzszakos tanító, és dr. Bíró László Endre helyi orvos vezetésével. Utóbbi az egyik legképzettebb és legeredményesebb játékos volt. A csapat többször is feljutott a megyei első osztályba. Tagja volt: Kathi Sándor (aki a gúthi erdészet második embere, műszaki vezetője volt, emlékére Nyíracsádon évente többször is emlékversenyt rendeznek), Szabó György, Terdik János (Nagykopasz), Terdik Jánosné, Illés Ferenc, Szilágyi György, Orosz Ferenc, (Kótás) Illés János. Ezen korosztályból többen vasárnaponként ma is leülnek sakkozni egy fröccs mellett.
A mostani nyíradonyi amatőr sakkcsapat évente több mint tíz alkalommal nevez be versenyekre, melyeket főleg ünnepekkor, falunapokon tartanak a térségben. Vezetőjük Illés Ferenc. (Az oktatási törvény szerint tanrendbe iktatható a rendszeres sakk oktatása. Országosan egyre eredményesebb a női szakosztály. Aki szeretne többet látni, tanulni, ajánlott vasárnap reggelente az M4 csatornán megnézni a sakk oktatását, melyhez sokszor maga Polgár Judit nyújt szakmai tanácsot.)

KRESZ szakkör
Többször országos bajnokságon nyertek. Ehhez a kerékpáros KRESZ is hozzátartozott. Az elért teljesítményért a csapat minden évben két hetet üdülhetett Zánkán.

Természetjárás
A gúthi erdőn, jelzett 10 km-es útvonalon tíz akadályt kellett leküzdeni, illetve feladatokat teljesíteni (például 10 felülést). Ez a 10 km az országos kéktúra útvonalának is részét képezte. Dr. Miszti Lajos volt a szakosztály vezetője, Jászai János tanító pedig vékony falapokra festette fel az akadályokat, feladatokat. A megnyitó nyáron, aratás előtt kezdődött, mivel a rendezvénybe bekapcsolódtak a nyíradonyi üzemek és Tsz-ek dolgozói, vezetői: a távot teljesítőknek főztek üstben. Ilyen alkalmakkor a falu apraja-nagyja összegyűlt a turista háznál.
Jelenleg a kerékpáros egyesület szervez túrákat Herczegné Kazsamér Mónika vezetésével.

Tömegsportnap
Minden télen és nyáron minimum száz fő képviselte magát a debreceni Nagyerdő 10 km-es futótávján, ahol minden nyíradonyi sportszakosztály és az iskola is képviselte magát. A legjobb versenyszerű eredményeket Oláh Mária és Bodnár László érték el. Tömegsportnapon felnőtt női asszonytornát is tartottak az iskolai tornateremben.

Úszásoktatás
A debreceni Nagyerdőn évente száz nyíradonyi gyereket tanított Nádházi Sándor és Tóth Vince.

Lövészet
A ligetaljai járási főszolgabíró, dr. Kálnay Zoltán és Újfalussy Gábor fölbirtokos szervezésében és segítségével 1938-ban 5 ezer pengő költséggel levente-lőtér épült Nyíradonyban; a mai focipálya mögött. A ligetaljai járás ifjúsági testneveléséért, valamint a leventék kiképzéséért sokat tett Kozma Zoltán őrnagy, járási testnevelési felügyelő, és helyettese, Fatsar József százados.
Az 1960-70-es évektől a sportág az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) keretében dr. Pénzes György helyi állatorvos és Szilágyi György kultúrházvezető irányításával működött. Versenyeken a bírói feladatokat (Dugó) Tálas György és Dankos Sándor látták el. A lőfegyver 1948-as mintájú kispuska és sportpisztoly volt, melyekhez egyforma lőszer járt. Az 1970-es években új lőteret is avattak a focipálya melletti erdő piros zászlókkal kijelölt végében. Évente többször tartottak versenyt, melyen a legesélyesebbnek többnyire a Gúthon dolgozó erdészek bizonyultak. Lőni három állásban (fekvőpadon fekve, térdhajtásban, és állva) lehetett. Lőni a nyíradonyi üzemekből is kijártak csapatok, ilyenkor minden üzemből egy felelős személy gondoskodott a fegyverek és lőszerek szabályszerű szállításáról, tárolásáról és használatáról. A lőszerraktár az MHSZ iroda mellett volt.
Céllövölde is rendelkezésre állt: a tűzoltóság bejárata mellett egy kis bódéban lehetett légpuskával céltáblára lőni; 5 lövést 50 fillérért. Vasárnaponként sok gyerek és fiatal jött ide a mise után.
Az 1980-as években a nyíradonyi Keczán János a debreceni 108-as számú ipari szakmunkásképző tanulójaként és versenyzőjeként a debreceni lőtéren, valamint országos ifjúsági versenyeken számos első helyezést ért el.

Kyokushin karate
Viszonylag új sportág Nyíradonyban. Jelenleg Perge György oktatja.

Labdarúgás
Nyíradony egyik legrégibb és legnépszerűbb sportja. A nyíradonyi futball még élő két legidősebb tagja Tálas György (Dugó) – ma 92 éves – és Keczán György (Csupi). Tálas György jobbszélsőként 15 éves korától 40 éves koráig játszott. Miután az 1930-40-es években még Szabolcs vármegyéhez tartoztunk, a ligetaljai járás több községével mérkőztünk: pl. Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírbéltek, Nyírgelse, Nyírlugos, Nyírmártonfalva és Nyírmihálydi. Midőn 1950-ben az újonnan alakított Hajdú-Bihar megyéhez kerültünk, focicsapatunk a megye első osztályba is felkerült. Csapattársak voltak többek között Szegedi József, Dóczi Bertalan, Lelesz László, akik egymásért és egymást segítve játszottak.
Tóth Vince testnevelő tanár az 1970-es évek közepétől minden tanítási év végén adott a gyerekeknek utcánként egy-egy focilabdát, mondván: „rúgjátok szét!” Ősszel mindössze csak egy kis darabot kellett visszavinni belőle! Így alakult meg a Nyári utcai focibajnokság. A gyerekek és a szülők szervezték meg maguknak tanszünetben és a földutakon játszották le; a szülők biztosították a csatos bambit. Utcánként jöttek létre focicsapatok: a Liget például mindig a Szelessel és a Petőfi utcával játszott. Mivel egész nyáron mozogtak, a gyerekek edzésben voltak, így ősszel az úttörő olimpián mindenkit megvertek külön felkészülés nélkül.
Focicsapata volt többek között a Szakolykertnek, Szelesnek, Ligetnek, Honvéd, Deák, Hajnal, Temesvári (akkor még Szamuely Tibor) utcáknak.
A Deák Ferenc utca (Nagy utca) játékosai (elmondás alapján): Bodogán Csaba, Bodogán Ferenc, Bodogán György, Illés Mihály, Keczán György, Keczán Illés, Keczán János, Lukács István, Lukács János, Terdik György.
Ugyanígy a Szeles utca játékosai: Kaprinyák András, Perge György, Kozma Mihály, Kurtyán Illés, Kurtyán László, Kurtyán János, Mészáros János, Kujbus Ferenc, Kujbus Mihály.
A Liget utca játékosai: Belme Gábor, Belme József, Belme László, Czuczku János, Dormán Mihály, Illés Mihály, Juhász Mihály, 2 Juhos, Karsai László, Karsai Mihály, Karsai Sándor, Szaráka András, Szemán Mihály, Szemán József, Terdik Gusztáv, Terdik Miklós, Terdik Sándor, Tóth László.
Az utóbbi csapatban említett Dormán Mihály aztán harminc évig védte a kaput, nagyobb részt Hajdúnánáson, csapatával számos kupát szerzett.

Olasz focisuli
Az 1990-es évek elején alakult meg Nyíradonyban az olasz focisuli, itt kezdett focizni Dzsudzsák Balázs is. Edzők voltak többek között Németi István, Csige László, ifj. Tasi Sándor.
A felnőtt focicsapat többször felkerült megye I-be. Itt Birinyi Sándor, Bodogán Ferenc, Selyem Nándor voltak az edzők, jelenleg Orosz János. Sportelnökök Lukács János, id. Tasi Sándor, Tóth Vince, Tasó László voltak, a jelenlegi Moldvay István.

Focicsapat az 1930-as években – Kálnay Istvánné albumából

Zárszóként
Harangi Imre emlékét Csiszár Antal testnevelő tanár őrzi és ápolja. Neki köszönhetően került újra Harangi Imre a nyíradonyi köztudatba.
Az itt felsorolt nevek, és történetek jó alapját képezhetik egy „Nyíradonyi sporttörténet” című kiadvány szerkesztéséhez, melyhez kérjük és várjuk a további neveket, történeteiket a Művelődési Házba névvel, címmel ellátva.