Nyíradonyban is éltek névtelen hősök

A nyíradonyiak emlékezetében is elevenen élnek 1956 eseményei, a névtelen hősök listájára a helybéliek is felírták neveiket. Az emlékezés gyertyáit gyújtották meg október 23-án, 5 órakor a Móricz Zsigmond Művelődési Házban.

Az esős, szomorú idő ellenére alig maradt üres szék a művelődési ház nagytermében, ahol majd száz ember állva énekelte a Himnuszt. Miután a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola tanulói műsora az ’56-os forradalom eseményeit felidézte, Kondásné Erdei Mária, Nyíradony város polgármestere ünnepi beszédében így fogalmazott: „1956 egy kis nemzet nagyságának ékes bizonyítéka, a sztálini diktatúra elsöprése, a szovjet megszálló csapatok kivonulásának szimbóluma. Még akkor is, ha a történelem kerekei lassan őröltek, s a magyar szándék és akarat jócskán megelőzte a korát. Akkor sem érett meg rá a világ, nem érett meg rá Európa. Hajtsunk fejet azok előtt, akik a magyar történelem eme jeles napjaiban ifjonti hévvel, de talán következményekkel is számolva vállaltak áldozatot embertársaikért és a magyar hazáért!” A nyíradonyiak 2006-ban avattak emlékhelyet az 1956-os eseményekre emlékezve. A 240 cm magas süttői mészkő-posztamensen a szabadság törött szárnyú madara repül reménytelenül. A polgármester asszony elmondta, hogy Pócsi Zsolt, nyíradonyi kutató kutatásaiból kiderült, hogy már 1948-ban is voltak villongások Nyíradonyban, ahogyan ’56-ban. „Az 1848-as, 1948-as és 1956-os hősök áldozata nem volt hiábavaló, érlelte a végső szabadságot” – zárta gondolatait Kondásné Erdei Mária.

Kondásné Erdei Mária polgármester méltatta a nyíradonyi névtelen hősöket

Ezt követte a Névtelen Színjátszókör nagyhatású előadása. A hajdúsámsoni társulat tavaly robbant be a tájegység kulturális életébe „Névtelen” című színdarabjukkal, mely egy’56-ban élt lelkipásztor hősiességét mutatja be. A színdarabbal annak írója, Szarka Zoltán és rendezője, Szarkáné Kun Szilvia arra mutatnak rá, hogy az egyszerű emberek sokszor fontosabb hőstetteket hajtottak végre (s hajtanak végre ma is), mint azok, kiknek nevét könyvek örökítik meg.

A Névtelen című színdarab nagy sikert aratott

Ezután Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára így kezdte ünnepi méltatását: „Mi a szabadság népe vagyunk. A szabadság utáni vágy a zsigereinkben van.” Elmondta, hogy ha lelki, szellemi, kulturális, fizikális támadás éri a magyarokat, az általában fegyveres harcokba torkollik, melyet mindig a magyar fiatalok bátor merészsége indít el. Kiemelte: ha nem felejtjük el hőseinket, akik szabadságunkért és az ország függetlenségéért harcoltak, mi is hősökké válhatunk. „Legyünk büszkék arra, hogy olyan elődeink vannak, akikre méltán emlékezhetünk felemelt fejjel, s elmondhatjuk, hogy egy vérből valók vagyunk” – zárta ünnepi gondolatait.

Tasó László államtitkár minden magyar embert hősnek nevezett

A Szózat eléneklése után a jelenlévők végül átvonultak a görögkatolikus templom előtti ’56-os emlékműhöz, hogy elhelyezzék az emlékezés koszorúit.

Az eső sem tántorította el az ünneplőket attól, hogy az emlékezés koszorúit elhelyezzék