Városi kitüntetések

Feltöltés alatt.

Nyíradony Város Önkormányzata által adományozható díjak és kitüntetések

Díszpolgárok

Csernyák Jánosné – 2014.

Nyugalmazott pedagógus. Nyíradony Város Önkormányzata a település érdekében kifejtett kimagasló közösségformáló tevékenységéért, megbecsülése és tisztelete jeléül díszpolgári címben részesítette.

Adonyi Sztancs János – posztumusz – 2014.

Adonyi Sztancs János-2014

Adonyi Sztancs János író, költő. Nyíradony Város Önkormányzata a település érdekében kifejtett kimagasló közösségformáló tevékenységéért, megbecsülése és tisztelete jeléül díszpolgári címben részesítette.

Dr. Bíró Endre Lászlóné – 2013.

A Kölcsey Ferenc Általános Iskola nyugalmazott igazgatója. Nyíradony Város Önkormányzata a település érdekében kifejtett kimagasló közösségformáló tevékenységéért, megbecsülése és tisztelete jeléül díszpolgári címben részesítette.

Jászai János posztumusz – 2011.

Jászai János

Tanító, autodidakta festő, a nyírségi tájat megörökítő magas színvonalú képzőművészeti munkájáért kapott posztumusz díszpolgári címet.

Benei István – 2010.

Benei István

30 évig a debreceni Állami Gazdaság tamásipusztai kerületének vezetője volt. Több száz embernek alkalmi munkalehetőséget biztosított. A közéletben is részt vállalt, kulturális – sport és oktatási élet szervezőjeként is tevékenykedett.

Mászlé Lászlóné 2009.

Mászlé Lászlóné 2

Nyugalmazott tanítónő, kiváló pedagógiai munkájának elismeréséül. Külterületen élő emberek közösségének fejlesztéséért.

 

Illés Erika – posztumusz – 2009.

Illes-Erika

Köztisztviselő, posztumusz címet kapta, a közszférában eltöltött évek kiemelkedő teljesítményéért. A város közéletének szervezésében való magas szintű munkájáért.

Szilágyi László posztumusz 2006.

Szilágyi

Vállalkozó, posztumusz kapta meg a címet, a város közéletében betöltött kiemelkedő munkájáért, humánus életútjáért.

Bucsku Lászlóné 2005.

Bucsku Lászlóné

BUCSKU LÁSZLÓNÉ Marika néni Bucsku Lászlóné, leánykori nevén Czirják Mária 1934. november 16-án Nyíradonyban született. Általános iskolai tanulmányait helyben végezte, majd Debrecenbe szülésznőképzőbe jelentkezett.

1958-ban kiváló eredménnyel, Vörös Diplomával végezte el a képzést. Az iskola befejezése után másfél éven keresztül a szülészeti klinikán dolgozott, majd 1959. október 1-től Nyíradonyba tért vissza szülésznőnek. Munkája során, több mint száz gyermeket segített a világra, a titkos könyve ma is rejti nevüket. Kijárt a tanyavilágba is segíteni, sőt még volt, amikor Balkány tanyáira is hívták. 1962-ben megszűntek az otthoni szülések és elvégezte a körzeti ápolónői átképzőt. Ez egy egészen új feladat volt számára, de nagyon hamar megszerette. A jelenlévők is nagyon sokan találkozhattunk a védőoltások alkalmával is, nagyon sok kislány fülébe az első fülbevalót az ő segítségével tették. Ebben a munkakörben dolgozott nyugdíjas koráig, de azután még további öt évig bejárt ügyelni. 13 éve nyugdíjasként is aktív szereplője a közéletnek.

Munkája mellett nagyon sok társadalmi munkát végzett, kollégái és munkahelye hangulatfelelőse és kedvelt dolgozója volt. Szakszervezeti titkárként is dolgozott, de a legfontosabb társadalmi munkája az önkéntes véradás szervezése volt. 1969-ben szervezte az első önkéntes véradást Nyíradonyban, mellyel neve összeforrt a Vöröskeresztes tevékenységgel. Az eleinte csak a véradással foglalkozó szervezet helyben is a legfontosabb karitatív szervezet lett, irányítása alatt a Nyíradonyi Szervezet a megyében mindig pozitív példaként került és kerül említésre. A Vöröskeresztes munkáját jó kezekbe hagyta, de most sem múlhat el rendezvény, vagy véradás a közreműködése nélkül. Számos szakmai és társadalmi elismerés birtokosa: 1970. április 14-én, „Kiváló Véradó Szervező” címet kapott 1973. november 7-én a „Vöröskeresztes Munkáért Arany Fokozat” elismerést kapott, 1978. februárjában megkapta „Az egészségügy kiváló dolgozója” elismerést, 1978. május 1-én megkapta a „Szakszervezeti Munkáért Arany Fokozatát”, 1990. november 27-én a „Vöröskeresztes Munkáért Ezüst Fokozat” birtokosa lett, 2000. augusztus 20-án, a Millennium Évének Emlékére, „A közösségért” emlékérmet kapott.

Jó kedélyű, pozitív kisugárzású emberként a mai napig is környezete kedvence. Munkája, életútja, a közösségért érzett felelősségtudata, emberi tulajdonságai, méltóvá teszik arra, hogy a Nyíradonyiak közösségének példaképe, követendő példája legyen. Isten éltesse sokáig szerettei körében!

Tálas János 2005.

Tálas János 2

TÁLAS JÁNOS 1920. augusztus 24-én született Nyíradonyban. Nehézsorsú 6 gyermekes parasztcsaládban látta meg a napvilágot, egy nehéz korszakban, az ország megcsonkítása után néhány nappal.

A család nehéz körülményei miatt, már fiatalon dolgoznia kellett, általános iskolába csak 4 évet végezhetett el. 5 évig volt katona, melyből 2 évet a II. világháború borzalmai között töltött le. Számos barátja és fegyvertársa odaveszett a világégésben, de ahogy ő mondta, „rá valamiért vigyázott a Jó Isten”. A háború után látva a mezőgazdaság átalakítását, az ipar világába vette az irányt.

Munka mellett végezte tovább iskoláit, ács szakmából előbb szakmunkás, majd mestervizsgát tett. 20 éven keresztül volt ács kisiparos, ezalatt számos fiatal szakembert nevelt ki maga mellett, akik közül ma is többen sikeres vállalkozók. 59 éve él házasságban feleségével, 3 gyermekük született. Ifjabbik fia, sajnos korán, alig 40 éves korában elhunyt. Elvesztését máig sem tudta feldolgozni, de megbékélt Isten akaratával. Mélyen vallásos ember lévén, egyházának mindig sokat segített. Több 30 éve tagja az Egyházi Tanácsnak, bölcsessége mindig figyelmet érdemel. Alapítója és méltán leghíresebb tagja a Nyíradonyi Pávakörnek, melynek szereplésein az utóbbi időben már kevesebbet találkozunk vele. Saját költésű versei, és sajátságos köszöntői messze földön híresek. Az ünnepekre mindig írt és összeállított egy odaillő köszöntőt, mely jellegzetes hangján előadva mindig üde színfoltja volt rendezvényeinknek.

A helyi közösség mozgatórugója, az összefogás hirdetője és a helyi béke követeként, a rendszerváltás után sokat tett a helyi közviszonyok rendezésében. Máig sokan emlékeznek és archív felvételeken maradt meg az utókornak, amikor még a ’70-es évek végén, a tiltott korszakban először vezetésével előadták a Betlehemes Játékokat. Soká lesz Nyíradonynak olyan Heródese, mint amit János bácsi ebben alakított. 2000. augusztus 20-án, a Millennium Évében „A közösségért” emlékérem birtokosa lett. A Nyíradonyi Pávakörrel, fennállásának 30 évfordulóján, a csoportos Pro Urbe díj birtokosa is lett. Munkája, életútja, a helyi társadalmat és közösséget formáló, példás tevékenysége, méltóvá teszi arra, hogy a Nyíradonyiak közössége előtt példakép, követendő példa legyen.

Harangi Imre posztumusz 2003.

Harangi-21

Ökölvívó olimpiai bajnok posztumusz kapta meg a címet Magyarország megismerését szolgáló kiemelt sportteljesítményéért.

Széll Kálmánné 2002.

Széll Kálmánné

Általános iskolai tanár. Az aradványpusztai Asszonykórus megszervezéséért, az archaikusnépdalok közkinccsé tételéért, eredményes pedagógusi munkájáért.

Elhunyt Széll Kálmánné

2016. június 24-én, 87 éves korában elhunyt Széll Kálmánné, született Szanka Katalin, Nyíradony város díszpolgára.
2002 augusztusában a díszpolgári cím átvételekor ezekkel a szavakkal zárta mondandóját: „Visszanézve pedagógiai munkámra ma is vallom, hogy ugyanezt, ugyanígy vállalnám.” Életútja ugyanúgy, mint ez a kijelentése, tiszteletet érdemlő.

19 évesen kézhez kapta kézhez a tanítói oklevelét, óriási lelkesedéssel, hittel, tenni akarással kezdte el tanítói munkáját.
Férjével együtt kerültek Aradványpusztára, ahol a közösségért, a tanya, az emberek jobb sorsáért igyekeztek tenni. Az iskola, ahol 1964 óta laktak, az átlagosnál jóval nagyobb szerepet töltött be, nemcsak tanítási intézmény, hanem a „község háza” is volt, mely reggel hattól este 10-ig nyitva volt.
Délelőtt gyerekek, délután a Dolgozók Iskolája működött , 5-6 km távolságról jártak a felnőttek iskolába, 30- 40 ember egy-egy évfolyamon, akiket ketten a férjével tanítottak.
Akkoriban a szórakozási lehetőségek színhelyéül is ez az épület épület szolgált. Vasárnap délutánonként filmvetítéseket tartottak, a téli hónapokra író-olvasó találkozókat, tudományos ismeretterjesztő előadásokat szerveztek.
Kati néni 1972-ben a Vass Lajos indította a népdalvetélkedők hatására megpróbált összeszervezni egy éneklő csoportot Aradványpusztán. Erről így írt visszaemlékezésében: „Az első hívó szavamra 20-22 asszony gyűlt össze a tanteremben és az első közös éneklés után nekem maradt tátva szám, amikor meghallottam lassan szétáramló éneküket a versek, a gyönyörű hajlításos tiszta ütemű dallamokat. Rájöttem, hogy itt fordított esett állt elő: nem én tanítók, hanem nekem kell tanulnom tőlük.”
Így indult el az Aradványpusztai Asszonykórus története, mely működése 30 éve alatt országosan ismertté vált. Széll Kálmánné vezetésével részt vettek helyi, megyei országos rendezvényeken, televíziós, rádiós vetélkedőkön, 1977-ben versenyfilmet készített velük a Televízió.
Tizenegyszer nyerték el az „országosan kiváló” címet, megkapták a Véglegesen Kiváló Együttes címet az Aranypáva-díjat, és különböző nívódíjakat. A csoportból két asszony is elnyerte a „Népművészet Mestere” címet. Bejárták az országot, kinyílt a világ az elszigetelt környezetben élő asszonyok előtt.
54 évig tartó aktív közösségi szolgálata – melyből 36 évet Aradványpusztán töltött – kimagasló munkája elismeréseként 2002-ben nyerte el Nyíradony Város Díszpolgára címet. Emlékét tanítványai, az aradványpusztaiak kegyelettel őrzik.

Simon Sándorné 2001.

Simon Sándorné

 

A Népművészet Mestere, az aradványpusztai pávakör szólistája. A népdalkincsünk megőrzése, megismertetése, népdalénekesi tevékenysége elismeréséért.

Életrajz:

Simon Sándorné Ádámku Mária

Aradványpuszta 1924-

A Népművészet Mestere 2001

Simon Sándorné Ádámku Mária 1924-ben született egy 8 gyermekes napszámos család tagjaként. Életét itt élte Aradványpusztán, itt végezte az akkori földbirtokos által fenntartott uradalmi iskolában a 6 elemit.

Korán munkába kellett állnia, nagy volt a család, kevés a kenyér. Napszámba járt a Károlyi birtokra, ahol a fő mezőgazdasági termény a dohány volt, amely sok munkáskezet igényelt nyáron, télen egyaránt. A közös munkák során hangos volt a határ a szebbnél szebb népdaloktól, amelyeket egymástól tanulva summás lány korukban is énekeltek.

1946-ban férjhez ment, két fia született. Férje eljárt dolgozni – mert saját földjük nem volt – az állami gazdaságba juhászként, majd a Hortobágyra került ugyanezt folytatni. Nagyon szegényen, takarékosan éltek, majd 1948-ban a község osztott telkeket, így sikerült nekik is hozzájutni, házat építeni, amiben a mai napig laknak.

Küzdelmes, nehéz élete volt, sokszor gond volt a mindennapi kenyér előteremtése a családnak. De jókedve, jó hangja segítette túljutni a nehézségeken. A templomban éneklés közben kitűnt erőteljes hangjával, felfigyelt rá a plébános úr is. Megkérte, legyen előénekes, kántor az istentiszteleteken. Szívesen vállalta, azóta is csinálja.

Mindenütt ott volt, ahol énekszót hallott. Így örömmel jelentkezett a Pávakörbe is, annak lelkes tagja lett. A szervezésben, a tagok mozgósításában tevékeny része volt, lelkesítette a többieket is. Megpróbálkozott a szólóénekléssel is, a sikerek láttán állandó önálló énekese lett a Pávakörnek. A többiek is elfogadták a vezéregyéniségét, és mint a templomban, úgy a csoportban is kezdőénekes lett.

Helyi, megyei, országos rendezvények állandó szereplője.

Majd országos minősítésre jelentkezett. A Vass Lajos szólóéneklési versenyen 1997-ben „Nagydíjas” lett. Évről évre meghívást kap a nyári népzenei táborokba, nótafaként szívesen látott vendég volt. Évek óta népzenegyűjtők sora kereste fel, megörökítve, hangszalagra véve jellegzetes, díszítő stílusban előadott dalait.

2001. augusztus 20. alkalmából nyerte el a „Népművészet Mestere” címet. Nyíradony város pedig „Díszpolgár”-i címet adományozott neki. Legutóbb pedig 2002. október 5-én a Pávakör tagjaként a „Pro Urbe” kitüntető címet is magáénak mondhatja.

Széll Kálmánné

Véghseő Dániel 2000.

véghseő dániel_cr

Görög katolikus paróchus. A város hitéletének fejlesztésében, az ifjúság valláserkölcsi nevelésében kifejtett tevékenységéért.

Életrajz:

Véghseő Dániel 1935. szeptember 4-én tízgyermekes családban született Budapesten, Véghseő Dániel Rózsák terei segédlelkész és Csurgói Irén első gyermekeként. Középiskolai tanulmányait Hajdúdorogon, a bazilita atyáknál kezdte, majd a szerzetesrendek feloszlatása és a katolikus iskolák bezárása miatt Egerben folytatta, végül a kecskeméti piaristáknál fejezte be.

1955-ben nyert felvételt a Hajdúdorogi Egyházmegye papnövendékei közé. Teológiai tanulmányait Nyíregyházán végezte. 1960-ban házasságot kötött Turzán Gabriellával, néhai Turzán József főesperes és Kutka Ilona leányával. Isten házasságukat öt gyermekkel áldotta meg: Gabriella, Katalin, Dániel, Tamás és András.

Dudás Miklós megyéspüspök 1960. augusztus 7-én Nyíregyházán szentelte a Hajdúdorogi Egyházmegye papjává. Lelkipásztori szolgálatát Berzéken kezdte. 1964-től Létavértes-Vértesen, 1970-től pedig Porcsalmán szolgált. Timkó Imre megyéspüspök 1981-ben nyíradonyi parókussá nevezte ki. Nyíradonyban huszonnyolc éven át szolgált, amit a város díszpolgári címmel is elismert.

2010-ben – aranymiséjét követően – nyugállományba vonult.

Dankó Sándor 1999.

Dankó Sándor

Általános iskolai tanár. Kiváló pedagógusi munkája elismeréséért.

Dr. Pintye Ferenc 1999.

Dr. Pintye Ferenc

Megyei főtanácsos. A város kulturális életét támogató, segítő munkája elismeréséért.

Vitéz Rehó Etelka 1997.

Vitéz Rehó Etelka

Nyugdíjas. A II. világháborúban kifejtett humanitárius tevékenysége elismeréséért.

Szőllősi János posztumusz 1996.

Szőllősi János

Az Általános Iskolai igazgató iskolateremtő oktatásvezetői, tanári, közéleti, kulturális tevékenységét ismerte el az önkormányzat a “posztumusz” díszpolgári cím adományozásával.

Tálas János 1996.

Tálas János

Nyugdíjas. A település sportéletének szervezésében, fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes sportvezetői tevékenységéért.

Széll Kálmán posztumusz 1995.

Széll Kálmán

Az aradványpusztai Általános Iskola igazgatója. A tanyai gyerekek oktatása, nevelése és a felnőtt lakosság művelődése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként “posztumusz” kapta meg a kitüntető címet.

Frank József 1995.

Frank József

Volt polgármester. A település tanácselnöke és polgármestereként kifejtett eredményes munkája elismeréséért.

Szamos János 1994.

szamos jános

Általános iskolai tanár. Több évtizedes kiválló oktató – nevelő munkájáért.

Dr. Várkuli Miklós posztumusz 1994.

várkuli miklós

Fogszakorvos. Több évtizedes orvosi, fogorvosi tevékenysége elismeréseként “posztumusz” kapta meg a díszpolgári címet.

Temphli Gyula 1992.

temphli gyula

Római katolikus esperes. A településen eltöltött 50 éves papi szolgálata elismeréséért.

Görög József 1992.

görög józsef

Tanácselnök. A település fejlődése érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért “posztumusz” kapta meg a díszpolgári címet.

Helyi kitüntetettek

“Pro Urbe Nyíradony” – díj:

Nyíradony Város Képviselő-testülete a „Pro Urbe Nyíradony” díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik eddigi életútjuk során szakmai tevékenységükkel, művészetben, oktatásban, a település gazdasági életének fejlesztésében, a sportban, a civil szervezetek létrehozásában, a közösség formálásában olyan jelentős szerepet töltöttek be, amely a város fejlődését, közéletét alapvetően befolyásolták, a város jó hírnevét öregbítették, és példaként szolgálhatnak a fiatalok számára.

2017

Csiszár Antal és Csiszár Antalné pedagógusok

Kertész Andrásné Ezüst Nyár Nyugdíjas klub vezetője

2016

Mercs György nyugalmazott tűzoltóparancsnok

Bozsó András nyugalmazott erdőgazdasági ágazatvezető

Illés Jánosné nyugalmazott bölcsődei gondozónő

2015

Nagy Gyula tiszteletbeli polgárőrparancsnok

Tóth Vince pedagógus

“Akikre büszkék vagyunk” – kitüntetés:

Nyíradony Város Képviselő-testülete 2011 óta emléklappal és jutalommal ismeri el azoknak a személyeknek a munkáját, akik a település fejlesztésében, a város közéletében, a köznevelésben, közművelődésben, népi kultúrájának megőrzésében, a sportéletben, az itt élő lakosság életkörülményeinek javításában kiemelkedő szerepet játszanak, a település határain túlmutató tevékenységet végeznek, s ezzel hírnevet szereznek nem csak maguk, hanem Nyíradony számára is.

2017

Egyéni díjak:

  1. Herczeg Mercédesz táncos
  2. Karosán Krisztián sportoló

Csoportos díj:

Táncosok:

  1. Ignáth Zsuzsanna, Sopronyi Fanni
  2. Nárcisz mazsorettcsoport

Művészeti vezető: Vass – Erdei Fruzsina

Tagjai:

  1. Czirják Szonja
  2. Erdei Janka Nikola
  3. Gliga Léna
  4. Gyökös Letícia
  5. Győri Kiara
  6. Hauler Hanna Regina
  7. Kovács Réka
  8. Kertész Kitti
  9. Kertész Réka
  10. Lőrinczy Zsófia
  11. Oláh Réka
  12. Pataki Gréta
  13. Pócsi Erzsébet
  14. Puskás Adriána
  15. Sie Lili
  16. Szatmári Kitti
  17. Szemán Gréta
  18. Szóták Eszter
  19. Vajnagij Viktória

2016

Vass Judit táncművész

2015

Egyéni díjak:

Szilágyi Szilvia operaénekes

Papp János pedagógus

Orosz Melissza sportoló

Csoportos díj:

Kisliget Néptáncegyüttes

Művészeti vezetők:        

Pósánné Wolf Andrea

Bak János

Tagjai:

  1. Agárdi István
  2. Beke Bence,
  3. Bucsku Viktória
  4. Fekete Gergely
  5. Dzsula Klára Kornélia
  6. Gráma Gabriella
  7. Groholy Gitta
  8. Groholy Gréta
  9. Guti Márk
  10. Juhász Balázs
  11. Juhász István
  12. Juhász István (Hangya)
  13. Keresztesi József
  14. Kiss Adrienn
  15. Szabó Dóra
  16. Szakál Máté
  17. Szlacsin Panna Kriszta
  18. Vajda Ádám
  19. Vajda Anna
  20. Vajda Krisztina
  21. Sopronyi György tiszteletbeli tag

2014

Egyéni díjak:

Csuhai János sportoló

Kujbus Mihály bádogosmester

Puskás Ágota sportoló

Szilágyi Mariann vállalkozó

 

Csoportos díj:

Amarillisz mazsorett csoport

Tagjai:

  1. Herczeg Mercédesz
  2. Ignáth Zsuzsanna
  3. Keczán Bernadett
  4. Major Krisztina
  5. Sopronyi Fanni
  6. Szabó Tímea
  7. Tabaka Vivien

Csillag mazsorett csoport

Tagjai:

  1. Bucskó Beáta
  2. Czirják Szonja
  3. Csajkó Valéria
  4. Kertész Réka
  5. Kovács Réka
  6. Madar Vanda
  7. Sarkadi Dorka
  8. Szoták Eszter
  9. Urszuly Krisztina
  10. Verdes Ágnes

2013

Egyéni díjak

Molnár Judit Lilla képzőművészet terén elért kiváló eredményeiért

Papp János a város közterületeinek esztétikus kialakítása terén végzett kiváló munkájáért

Perge Bence az ökölvívás terén elért kiváló eredményeiért

Pócsi Zsolt a családfakutatás terén elért kiváló eredményeiért

Szabó Tímea az angol nyelvű matematika terén elért kiváló eredményeivel

Nagyné Sütő Mariann a kézilabda sportág terén edzőként és játékosként elért kiváló eredményeiért

Csoportos díj:

VVTK FUTSAL U 15-ös csapat a labdarúgás terén elért kiváló eredményeiért

2012

Egyéni díjak:

Beke Lilla

Berkesz Imre

Dánné Molnár Erzsébet

Ilyés Artúr

Varga József

Csoportos díj:

Nyíradonyi Pávakör

2011

Emléklapok átadása

  • Szűcs Lászlóné nyugdíjba vonulása alkalmából
  • Terdik Jánosné  nyugdíjba vonulása alkalmából

Akikről az újságok írtak:

  • Dr. Sztancs Edit ügyvédjelölt – A Budapesten, 2010. novemberében megrendezett perbeszédversenyen első helyezést ért el, akit a versenyre a  Debreceni Ügyvédi Kamara delegált, miután megnyerte a Nyíregyházán megrendezett régiós vetélkedőt.
  • Lókodi Evelin és Bilen Ákos a Formációs Táncok Európa-Bajnokságán Brémában, majd a Latin Formációs Táncok Világbajnokságán Moszkvában vett részt a Valcer Táncosaiként, s öregbítették ezzel Nyíradony hírnevét is.
  • Bucsku Dóra,  aki 2010. évi Várgesztesi Nemzetközi Mazsorett találkozó különdíját nyerte el a
  • Kurtyán Miklós és Erdei Fruzsina a 2010. októberében a szlovákiai Secovceban megrendezett nemzetközi táncversenyen “B-A-S” felnőtt latin kategóriában 6. helyet szerzett. Ezt követően az országos bajnokságon a dobogó 2. fokára állhattak.
  • Magyar Zsuzsa 12. b osztályos tanuló a KFGÁI és a Megyei Diákönkormányzat vezetője
  • Bordás Anna – megyei és országos versenyeken kimagaslóan teljesít (részletes bemutatás)

Civilek

  • Polgárőr szervezet – „Az év polgárőrszervezete” cím elnyeréséért
  • a Nyugdíjasklubnak a karácsonyi műsorért

Sport

  • Az NB II-es Női kézilabdacsapatnak ( megyei bajnokságot veretlenül vezetik)