65 év házasság | Nyíradony legidősebb házaspárja

Egyetlen társsal éveket békében eltölteni ma ódivatúnak számít. Pedig 65 év boldog házasság, méltó példa a fiatalok számára. Tálas Mihály és Meleg Erzsébet Nyíradony legidősebb házaspárja. Azt vallják, hogy a hosszú házasság titka a kölcsönös megértés.

Hogyan ismerkedtek meg?

Tálas Mihály: Egy jól felöltözött kislányon egyszer megakadt a szemem. Kérdeztem a barátaimtól, hogy tudják-e, ki az. Nem ismerték. „Ez lesz az én feleségem” – jelentettem ki határozottan. Egy hónap múlva, szombat este előadásos bál volt, s ő is ott volt. A hosszú hajában sötétkék szalag volt. Mögé álltam, s kikötöttem. Hátrafordult, s mérges pillantást vetett rám. Egy barátnője bekötötte. Mikor harmadjára követtem el a szemtelenséget, akkor ennyit mondott a mellette álló lánynak: „Hagyd, aki kikötötte, majd beköti!” Bekötöttem a pántlikát, felkértem egy táncra, hazakísértem. Míg édesanyja meggyújtotta a lámpást, magunkra hagyott. Egész életem legédesebb csókját loptam akkor este.

Hogy udvaroltak régen a fiúk?
Tálas Mihály és felesége
Tálas Mihály és felesége

T.M.: A farsang idején (vízkereszt és a nagyböjt között) sok bál volt. Ilyenkor adódott a legtöbb lehetőség a szerelmes vallomásokra, első csókokra. Elmentünk a kultúrházba szombat, vagy vasárnap este a bálba. Ezek általában színielőadásokkal egybekötött mulatságok voltak, főként iskolások szerepeltek. A produkciókat tánc követte. Cigányok zenéltek. Jónás Pista és bandája, Sete Bandi és bandája. Prímás, brácsás, bőgős, cimbalmos húzta a muzsikát. A lányok az édesanyjukkal mentek a bálba. A „gardimamák” vigyáztak a lányukra. Mikor kinéztünk egy lányt, odamentünk hozzá, meghajoltunk, s megkérdeztük: „Szabad egy táncra?” A tánc végén visszavezettük a hajadont, s megköszöntük a lehetőséget. Tánc közben eggyé váltunk, oda mertünk súgni egy-két szót, vagy azt, hogy „szeretlek”. A fiú olykor hazakísérhette a bálból a lányt, de a kezét meg sem foghatta, az anyuka pedig vigyázott a rendre. Ha az édesanya tapintatos volt, akkor mikor hazaértek, előre ment, hogy kinn hagyja a lányát egy-két szóra, melynek nem akart fültanúja lenni. Mire az benn meggyújtotta a lámpát, a lánynak már ott kellett lennie. Nem ácsoroghattunk az utcán. Erkölcsös nevelést kaptunk. Abban az időben a fiú tisztelte a lányt.

Milyen szokások voltak érvényben a nagyböjt ideje alatt?

T.M.: Mire megérkezett a nagyböjt, addigra vége lett minden mulatságnak. Ekkor semmiféle bál, lakodalom nem volt engedélyezett. A hegedű és a citera is ki volt tiltva a lakásból. Fütyölni és dalolni sem volt szabad. Lelki és testi megtisztulás volt ez az időszak. Tartózkodott az ember a húsos és zsíros ételektől, mely az egészségre is jó hatással volt. Böjt idején főleg tejes és olajos ételeket készítettünk a régi időkben. Húst csak hetente egyszer főzött édesanyám a vasárnapi levesben. Ebben a bűnbánati időszakban végezték el a tavaszi nagytakarításokat a házban és a kertben is. Fontosnak tartották az emberek a húsvétra való felkészülést.

Nem volt nehéz a böjtöt megtartani?

T.M.: Nem, mert gyermekként belénk ivódott ez a hagyomány. Láttuk szüleink személyes példáját, így egyáltalán nem esett nehezünkre az önmegtartóztatás. Nagypénteken szigorú böjt volt. Azon a napon csak pattogatott kukoricát ettünk. Szüleink tudatosították bennünk, hogy Krisztus halálára emlékezünk. A templomban pedig tanúi lehettünk a temetési szertartásnak. Nem végeztek aznap semmiféle komoly munkát. Az emberek szívében akkor még volt istenfélelem, hit, s mindenki komolyan vette a fogadalmakat. Este aztán, mikor a hajnalcsillag már megjelent az égen, kevés böjti ételt vettünk magunkhoz: hordós káposztát olajosan, vagy pirított kenyeret olajosan. Szombaton várakoztunk a feltámadás ünnepére. Az asszonyok akkor főzték a sonkát, kolbászt. Készítették a húsvéti kosarat borral, pászkával, húsételekkel, festett tojással. Ezt húsvétvasárnap reggel megszenteltettük a templomban. Mikor hazaértünk a templomból, elővett a családfő egy szentelt tojást, s annyi felé vágta ahány tagja volt a családnak. Közben azt mondta: „Így tartsunk össze, mint ez a tojás!” Azzal mindenki megette a saját részét, s a szentelt ételeket fogyasztottuk el először.

Erzsike néni hogyan készülődött nagyszombaton?

Meleg Erzsébet: Pászkát sütöttem, főztünk sonkát, kolbász, oldalast, készítettük a sárgatúrót. Az én időmben még nem volt csoki tojás. Festettük a tojást, s azt adtuk a locsolásért cserébe. Krepp papírral színeztük a vizet, vagy hagymahéjban főztük a tojásokat. Egyszínű volt, nem díszítettük. A kosárba, amit szentelésre vittünk, tettünk még bort is. Mikor szentelés után hazamentünk, a tojáson kívül még a bort is szétöntöttük, mindenki ivott belőle egy keveset. Ez is az összetartozást szimbolizálta.

Van-e kedves régi húsvéti emlékük?

T.M.: A gyerekek húsvétra kaptak új ruhát. Kinek cipőt, kinek ruhát, öltönyt vettek szülei. Ez volt az ünnepi ajándékunk. Nagyon örültünk, s egy évig aztán nem volt másik, vigyázni kellett rá. 8-9 éves lehettem, mikor nagypénteken édesanyám elküldött bennünket: „Eredjetek, s szedjetek a libának vetést!” Elmentünk, akkor már egyúttal vadkacsa tojást is gyűjtöttünk a réten. Én persze az új nadrágomba mentem, melyet húsvétra kaptam. Megláttam, hogy van az egyik fa tetején egy szarka fészek. Felmásztam, hátha lelek benne valami. Mikor jöttem lefelé beleakadt egy ágba az új nadrág, s elszakadt. Aztán persze volt húsvéti hadd el hadd! Megtanultam a leckét.

Mi a hosszú házasság titka?

T.M.: A kölcsönös megértés. A férfi ne hajtogassa, hogy én vagyok az úr a háznál. Az asszony pedig ne legyen rabszolga. Mikor kinek van igaza, azt becsüljék meg! Ne ragaszkodjon az ember görcsösen a saját igazságához, mert akkor soha nem lesz békesség!
M.E.: Mi haraggal soha nem aludtunk el a 65 év alatt. Ha probléma volt köztünk, leültünk. Szépen, nyugodt körülmények között megbeszéltük, s kölcsönösen kerestük a megoldást. Három gyermekünk elé is mindig ezt a példát állítottuk. Úgy összetart családunk, mint egy tojás. A szülők büszkék gyermekeikre, s azok viszont. Fontos, hogy szép gyermekkort biztosítsunk csemetéinknek, ha megnőnek, legyen miből táplálkozniuk. Három gyermekünk, hat unokánk, két dédunokánk van. Szeretnek, tisztelnek, becsülnek bennünket. Szeretettel vesznek körbe minket. Húsvét, karácsony, születésnap, névnap alkalmából mindig haza látogatnak családtagjaink, s együtt töltjük az ünnepet. A palacsintát, a töltött káposztát, a fahéjas szeletet, a csoda kiflit nagyon szeretik. Igyekszem ezekkel az ételekkel kedveskedni nekik.